Szükséges felszerelések

A területről

A terület a Pilis hegység észak-nyugati végében található, mely hegység 30 km hosszú, és legnagyobb szélessége 5 km. Dél-nyugati vége az ürömi Róka-hegy. Fő tömege dachsteini mészkő, mely 220-200 millió évvel ezelőtt keletkezett a Tethys-óceánban. Színe fehér. Történelmileg a mellette fekvő Visegrádi-hegységet is Pilisnek hívták, de jóval később, 16-13 millió évvel ezelőtt keletkezett; vulkanikus, andezit hegység. Színe szürke. Természetes határvonaluk mentén fut nagyjából a dobogókői út, és ma már a térképek alapján nem hívjuk a Visegrádi-hegységet Pilisnek.

Az 1100 ha-on kijelölt, ma nagyrészt fokozottan védet természeti terület már a 20. sz. elejétől katonai tevékenységek színhelye volt: az Osztrák-Magyar Fegyveres Erők, a Magyar Királyi Honvédség, a Wehrmacht, a Magyar Néphadsereg és végül a Szovjet Hadsereg is tevékenykedett rajta. Pont ezért, mivel a katonai tevékenység kizárólagos volt, és az egyéb emberi tevékenységekhez (a településektől kezdve a mezőgazdaságon át az erdőgazdálkodásig) mérten a természet-átalakító ereje elenyésző volt, megmaradt a terület természetes növényvilága, ami a sztyepp növénytársulások legnyugatibb képviselője. Főleg tavasszal rengeteg fajta védett virággal, mint pl. kosborokkal, liliomokkal és kökörcsinekkel találkozhatunk itt. Mellesleg a területen található egy, a felfedezésekor világhírű barlang, a Sátorkőpusztai hévizes keletkezésű barlang is.

A katonai tevékenységek nyomai ma már alig láthatóak, viszont pár rejtett bunker még mindig látogatható állapotban van. A katonai célokat szolgáló, lőállásnál nagyobb, félig vagy teljesen földdel fedett, bejárattal rendelkező, mesterséges objektumok száma kb. 17, melyek kb. 6 típusba sorolhatóak. A legújabb levéltári kutatások szerint ezek többség 80-90 éves, magyar eredetű. Az interneten fellelhető adatok nagy része hibás, vagy nem megerősíthető.

Túraleírás

A túrák a Kökörcsin-háznál kezdődnek, itt először elhangzik a terület és a túrák bemutatása, majd a további előadások már mind helyszínen lesznek, hogy lehessen kötni az elmondottakat a látottakhoz. A főoldalon feltüntetett idők nem a nehézség miatt olyan hosszúak, hanem mert sokszor megállunk az újabb és újabb információk miatt, illetve az objektumokba való be- és kihaladás is időigényes.

Rövid túra

A túra egy hegyre megy fel az út második felében, egyébként viszonylag sík terepen halad.

A múlt század eleji téglagyári gödörrel és a mellette található szovjet keletkezésű vízi átkelésgyakorló árokkal kezdjük.

Majd két I. világháborús hadifogoly-temető érintésével elindulunk egy pincebunkerhez (teljesen biztosan magyar).

Innen visszaindulunk egy darabig ugyanazon az útszakaszon haladva, és a végén, ha időnk engedi, meglátogatunk egy csonka gúla alakú bunkert, ami a helyzetéből és az alakjából ítélve valószínűleg magyar keletkezésű.

Ezután elindulunk felfelé a Kis-Strázsa-hegyen, és itt fogjuk megtekinteni túránk harmadik bunkerét, amit a homokkőbe vájtak (ismeretlen eredetű). Ezután már csak a csúcson lévő rejtélyes kilátótorony, majd lefelé, vissza a Kökörcsin-ház felé a török kőbánya marad.

Hosszú túra

A túra két hegyre megy fel, egyikre az út közepe előtt, de onnan gyorsan le is jövünk, a másikra pedig a végén. Köztük viszonylag sík terepen halad.

A múlt század eleji téglagyári gödörrel és a mellette található szovjet keletkezésű vízi átkelésgyakorló árokkal kezdjük, majd rögtön utána meglátogatunk egy csonka gúla alakú bunkert, ami a helyzetéből és az alakjából ítélve valószínűleg magyar keletkezésű.

Majd a Nagy-Strázsa-hegy déli oldala mellett haladunk tovább, ahonnan szép kilátás nyílik annak sziklás oldalára, többször megállva egy újabb előadásért. A hegy vége felé felugrunk a Tündérkapuhoz és a felette található kilátópontokhoz, ahol az ott található Strázsahegyi-barlangról és Sátorkőpusztai-barlangról hallhatunk előadásokat. Visszafelé érintjük az utóbbi barlang bejáratát, és onnan indulunk tovább a második bunkerhez, a kockabunkerhez, mely valószínűleg szovjet eredetű. Említenem sem kell, hogy közben sok-sok előadás hangzik majd el.

A kockabunkertől egy régi úton kalandosan eljutunk a következő, kétszintes bunkerig (feltehetőleg szovjet átépítésű magyar), ahol kalandosan le is ereszkedünk a föld alá. Miután a szűkületeken egyesével áthaladtunk kifelé is, megindulunk a következő kettő, azonos szerkezetű pincebunkerhez (teljesen biztosan magyarok). Ezen a szakaszon már nem lesz annyi információ, viszonylag csendben bandukolunk majd objektumtól objektumig.

Két I. világháborús hadifogoly-temető érintésével elindulunk felfelé a Kis-Strázsa-hegyen, és itt fogjuk megtekinteni túránk utolsó bunkerét, amit a homokkőbe vájtak (ismeretlen eredetű). Ezután már csak a csúcson lévő rejtélyes kilátótorony, majd lefelé, vissza a Kökörcsin-ház felé a török kőbánya marad.

Képek a következő oldalon